Kalandos motorozás

Már régóta gondolkodtam rajta, hogy le kellene írnom a motorozással kapcsolatos pár élményemet. Ugyanis 2 éve vettem egy Honda CBR 600 F4 motort.

Jó néhány emlék már meghalványodott, de az alábbit úgy döntöttem mindenképp leírom.

Természetesen a lenti sebesség adatok nem igazak, és csak a történet színesítése miatt találtam ki őket, különösen ha rendőrök kérdeznék.

2011 tavasszal egy kellemes hétvégén, úgy döntöttem elutazok Keszthelyre, és közben kipróbálom mit tud a motorom, a szervizelés után,többek közt az új gumikkal.

Indulás előtt gondolkoztam mit csomagoljak össze, majd rövid hezitálás után úgy döntöttem, mivel csak 2 napra megyek nem viszek sok cuccot, hisz a csomag a motorozás rovására megy.Sőt az akkoriban mindenhová magammal cipelt laptopomat is itthon hagytam.

Eleinte semmi extra nem volt,kellemes idő, viszonylag nagy forgalom, én meg azzal töltöttem az időt, amint megszoktam az autópálya tempót, hogy szépen a kocsik közt haladva előzgessem a lassabb autókat.

Ahogy haladtam, az egyetlen zavaró körülmény, csak a sisakplexin egyre inkább gyűlő bogarak voltak.Amíg az ember át nem éli, el sem hiszi mennyire meg tud telni egy plexi bogár belsőséggel.A Balaton mellett, odáig fajult a helyzet, hogy kétszer is meg kellett álljak pihenőhelyeken bukósisakot mosni.

A gyorsabban gyűlő bogaraknak a másik oka az volt, hogy itt már autósból is lényegesen kevesebb lézengett az úton, így többször is alkalmam nyílt(alaposan megnézve az előttem lévő utat és a felüljárókat, hogy nem áll e valahol fényképész) a motort kipróbálni full gázon.
Alapvetően egy kényelmes 150-160 as tempóval lehet haladni autópályán motorral. Ennél a tempónál kis szokás után még kényelmesen lehet mozgatni a fejet, a menetszél ellenére, és a zaj sem elviselhetetlen.
Szóval "tiszta" szakaszhoz érve, ha160 nál egyet visszaváltunk és full gázt adunk, úgy elkezd gyorsulni a motor, mint néhány jobb autó a piros lámpánál szokott.Kb 1-2 másodperc alatt 200 fölött vagyunk, ahol 6-ba kapcsolva 230-ig hasonló intenzitással folytatódik a gyorsulás, majd ha van elég idő akkor a mutató szépen elmászik olyan 255-ig. Itt már célszerű nagyon bebújni a "szélvédő mögé", és még így is majd leviszi az ember fejét a menet szél.Az út hihetetlen gyorsan kezd fogyni előttünk, hisz ilyenkor másodpercenként 70 métert halad az ember, és egy kilométer kb 14 másodperc alatt elfogy.
Innen visszalassítva a 160 as utazó tempóra szinte úgy tűnik mintha araszolnánk valahol a dugóban.
Ennek ellenére annyira belefeledkeztem az adrenalin termelésbe, hogy túlmentem a keszthelyi lehajtón.
Nagyon nem rázott meg a dolog, majd lemegyek a pályáról a következő kijáratnál.
Ismeretlen utakat amúgy is szeretek felfedezni.A következő lehajtó, egy huszadrangú útra vezetett, amin szerencsére vissza lehetett menni, a Keszthelyre vezető útra.
Az autópályás tempó után hihetetlen lassúnak tűnt a közúton haladás, pontosabban amit normál haladásnak éreztem, azt az órára pillantva láttam, hogy olyan 130 as tempó.Ugyan próbáltam visszafogni magam, de egy ilyen motoron pár millimétert mozdítva a csuklónkon, elég magas tempót lehet elérni.
Aztán elérkeztem az alábbi kanyar kombinációhoz.

Ezt a részt már ismertem korábbról, csak akkor nem motorral voltam erre.Azért biztos ami biztos alapon elkezdtem lassítani.
Csak nem időben. A képen ugyan nem látszik, de az út pont a kanyar előtt, és a kanyarban tele volt apró kaviccsal.Mivel nagyobb tempórol kellett lassítanom, így nem volt sajnos elég ehhez a hátsó fék, hisz a kerék megcsúszott a kavicsokon, az út vége meg közeledett. Kénytelen voltam megpróbálni bevenni a kanyart a még mindig magasabb sebességen, aminek az lett a következménye, hogy az első kerék is megcsúszott.
Itt még egy két riszálásnyit sikerült tartani a motort, majd az egyik oldalára dőlt, és úgy csúsztam kerékkel az árok fele.
Az út széle fele egy kátyúban megakadt a motor, és szépen újra felemelkedett, velem együtt, majd a következő pillanatban eldobott, és kb 2 méter repülés után sikeresen landoltam a hátamon a patak túlsó oldalán.
Szerencsére a motor is megállt pár centire a patak szélétől, úgy hogy még éppen nem esett rám.
Kis szusszanás után megtapogattam magamat, és nyugtáztam hogy mindenem megvan, méghozzá az eredeti helyén, csak a jobb kezem van fenemód elzsibbadva.
Ekkor jutott eszembe, hogy milyen okos is voltam, hogy nem cipeltem magammal a laptopom, hisz akkor pont arra estem volna.
Miután a leltárral magamon végeztem, szemügyre vettem a motort. Megpróbáltam talpra állítani, viszont zsibbadt kézzel egy bő 200 kilós motorral,ez nehezen ment. Pont arra jött egy segítőkész autós, akivel együtt talpra állítottuk, majd miután megköszöntem a segítséget, és mondtam nincs semmi baj tovább ment.
A motor is viszonylag megúszta a dolgot. Viszonylag, letört/szakadt a jobb oldali index, a jobb oldali tükör(nem először), és a kipufogó tartó konzol, valamint egy másik tartó konzol is.
Kipufogót sikerült annyira visszaegyenesíteni, hogy ne érjen hozzá a hátsó gumihoz, majd egy kis próbálkozás után a motort is sikerült beindítani.
Ezek után már kényelmesen megtehettem a maradék kb 15 km-et. Ugyan nyugtatgattam anyámat, hogy semmi komoly nem történt, csak egy kisebb borulás, de nem segített ennek elhitetésében, a táskámban lévő alkatrészek látványa, a vállán szakadt motoros kabát, valamint a kesztyű levétele után, kb kétszeresére duzzadó hüvelyk ujjam sem.
Szerencsére a kezem borogatás után viszonylag helyrejött, és utána már pusztán egy hétig fájt csak.
Az esést követő napon apám egy ezermester haverjához elgurulva sikerült a motort, a letört tükröt leszámítva, teljesen rendbe rakni.A kipufogó görbítgetés ugyan nem volt éppen szakszerű, de ez az alkatrész amúgy is hamarosan cserére szorult.
Ezen előzmények utána  visszafele utat sikerült mindenféle kaland izgalom, és jobb tükör nélkül megtenni.