2007. július 29., vasárnap

Esemény

Ma hoztam a formám és zuhanyzáskor a pólóm beleejtettem a wcbe.
Igazából ez már várható volt, mert mindig ott mellette tárolom, és többször gondoltam rá hogy bele fog esni, hát ma megtörtént. Tulajdonképpen magam ismerve az a meglepő hogy eddig kihúztam enélkül.

Takarítás

A takarítás általában egy átlagos hétköznapi tevékenység az embereknél.

De nem így van ez nálam. Azért is gondolom hogy leírom hogy ma épp takarítottam mert ez nálam egy ritka kivételes alkalom.

Alapvetően a koszt én sem szeretem, de a rendetlenséggel úgy elvagyok. Van hogy valamit 1 perc lenne elrakni de képes vagyok hetekig ülni a szétszórt dolgok tetején, végül is kéznél vannak.

De ma valahogy nem így éreztem. Körülnéztem a lakásban és nem tetszett amit látok. Igazából már egy ideje érlelődött bennem a gondolat, hogy nem jól van ez itt, de úgy elvoltam.

Végre összeszedtem magam, és elpakoltam a dolgaim. Kivittem a szemetet,meglepően sokat találtam. Elmosogattam a gondosan gyűjtött mosatlant, főleg poharak gyűltek fel.
Mostam is, ágynemücsere is történt. Porszívóztam, sőt még fel is mostam. Kitakarítottam a fürdőt, lemostam holmit.

Lényegében egy egész élhető tipp topp kis lakást faragtam a szemétdombból:) Most újra visszaváltozom lusta alakká, és néhány hónapig nem tervezek ilyen akciót:

Kézifékes megállás

Egyik nap apuval elmentünk a Kisbalatonhoz kirándulni. Megálltunk ebédelni, és mivel én vezettem így apu sörözött is. Utána még bejártuk a környéket, és minden faluban meg kellett állni egy sörre.

Egy idő után nem tetszett a dolog hogy minek annyit inni, de apu azt mondta a következő falunál is, hogy álljak meg , ne szóljak bele. Én persze nem álltam meg.

Ekkor legnagyobb meglepetésemre apu minden átmenet nélkül berántotta a kéziféket. Minthogy lakott területen voltunk így nem mentem gyorsabban mint szoktam, de nem írom le mennyivel, hátha egy rendőr is ezt olvassa unalmában :)

A kézifék megtette hatását,a hátsó kerekek blokkoltak. Én meglepetésemben nem tudtam mást tenni, minthogy benyomtam a kuplungot, és próbáltam az úton tartani az autót. Nem volt egyszerű, mert a csúszó hátsó kerekek miatt kis híján megpördült az autó. Szerencsére ezt sikerült elkerülni, és fél méterrel az árkot is elkerülni.

Mivel nem jött senki szembe, és nagy nehezen megálltunk, nem lett semmi bajunk.Én elég mérges lettem, de apu is rájött hogy kicsit túllőtt a célon.
Ezután megmondtam hogy csak akkor vezetek tovább ha hátraül és nyugton marad. Kisebb vita után végül is belement, és sikeresen hazaértünk.

Azóta nem nagyon emlegettük a dolgot, max néha utalok rá ha nagyon beleszól, hogy hogyan vezetek.

2007. július 28., szombat

Belehúztam az osztálykiránduláson

Egyik gimnáziumi osztály kirándulásunkon az alföldre mentünk. Egy tanyasi házat béreltünk ki, és a "nomád életmód" jegyében töltöttük az időnk. Egyik osztály társam például hozott egy amerikai foci labdát. Ha már elhozta akkor játszottunk is vele. Kiválasztottunk egy kisebb részt a réten, ahol viszonylag ritkábban hevertek a ló szarok.
Mivel a szabályokat nem ismertük, így lényegében az lett hogy a labdával egymásnak rohantunk, és birkóztunk, fellöktök egymást, stb. Nekem is sikerült egyik osztály társammal így összeakadni, és mivel egyforma erővel kapaszkodtunk a labdába, így szépen földre rántottuk egymást, de a helyzet még mindig döntetlenre állt. A dolog úgy alakult hogy pont egy vakondtúráson landoltunk. A labdabírtoklás kérdésének megoldása végett felváltva nyomtuk bele egymás fejét az ominózus vakondtúrásba. Szerencsére az alföldi talaj szépen tapadt az arcunkon, így rövid időn belül úgy néztünk ki, mint Rambó bevetés előtt. Felpillantva azt tapasztaltuk, hogy a többiek körülöttünk dőlnek a nevetéstől. Igen hamar megéreztük mi is a helyzetünk komikus voltát, és a labdáról lemondva felálltunk, és nevetve elmentünk lecsutakolni magunk.

A délutáni program íjászat volt, mivel osztály főnökünk szeretett íjjászkodni, és szerzett néhány csigás íjat, és pár karton állatkát zsákmánynak.
Mondanom sem kell én ezt a feladatot sem úgy oldottam meg ahogy azt egy átlag ember szokta.
Mivel a csigás íjat piszok nehéz kihúzni lövéshez így keveseknek sikerült. Első pár próbálkozásra nekem sem ment, de végül minden erőm összeszedve sikerült. Ha megfeszítette az ember, akkor már viszonylag könnyű volt megtartani, persze csak a megfelelő pózban. De mit nekem megfelelő póz, ha már egyszer sikerült az íjat megfeszíteni akkor gondoltam elhencegem a többieknek hogy milyen egyszerű is ez, és mi az hogy másoknak nem megy.
A dolog egyszerűségét azzal gondoltam demonstrálni , hogy az íjjat a fejem fölé emelem , majd beledugom a fejem. A dolog eddig sikerült is, ezután kezdődtek a gondok. Ebben a testhelyzetben nem bírja az ember akkora erővel megtartani az íjat. Ezzel én is így voltam, éreztem kezd kicsúszni a kezemből a dolgok irányítása, és az íj is. Amilyen gyorsan tudtam kihúztam a fejemet belőle, és az íj már össze is csapódott. Picit megijedtem mert az íjon lévő hegyes célzó vas csak pár centire a szemem előtt süvített el. De végül is gondoltam ezt is megúsztam, mondtam is a körülöttem állóknak hogy ez meleg volt, de ők csak furcsán néztek rám. Ekkor éreztem hogy valami meleg folyik az arcomon, és odanyúlva csupa vér lett a tenyerem. Mint kiderült mégsem sikerült egészen kihúznom a fejem, és az összecsapódó íj nyele olyan erővel vágott kupán, hogy a fejbőröm rögtön elzsibbadt, és nem is éreztem az ütést. Fájdalom ugyan nem volt de egy jó kis seb csak keletkezett.
Mivel az osztály főnökünk is szeretett velünk iszogatni, így már túl voltunk pár poháron.
A puszta közepén ugye nem volt semmi, a városba ilyen semmiség miatt nem akartunk bemenni, így az a nagyszerű ötlet született, hogy az osztály főnök az arcszeszével kifertőtleníti a sebem. Kissé bizonytalan voltam hogy biztos jó lesz e így, de végül is más megoldás nem volt. Az ütéstől a fejem még zsibbadt volt, így nem is csípett az arcszesz.Gondoltam ezt is egyszerűen megúsztam. Az belsőleg felhasznált szesz miatt viszont nem volt tökéletes a célzás, így az arcszesz egy része a szememben landolt. Na ez már fájt.

Éjszakai programként még aznap elmentünk egy közeli strandra. természetesen vigyáztunk rá hogy a véralkoholszint senkinél se essen le túl alacsonyra. Én sem voltam kivétel, hisz nekem fertőtleníteni kellett magam. A medence pont jó volt ahhoz hogy áztassuk magunk, olyan kb 1 méter mély, viszont alkalmatlan a fejes ugrásra. Ezt én onnan tudom, hogy ugrottam egy felest. Szerencsére nem függőlegesen, hanem egy íves ugrással, így csak az orrommal szántottam végig a medence alját. Ezek után már nyugton bírtam ülni, így több baleset akkor nem történt velem, de végül is jó kis nap volt ez.

Tragikus baleset

Nagyszüleimnek volt egy nagyon okos, barátságos lovuk. Egyik nap lovas kocsival jöttünk haza a földjükről.
Az egyik kanyarban egy szembejövő autó túl gyorsan jött, és pont belénk csapódott. Szegény lovat telibe találta, és a ló a testével fogta fel az ütést. az autó tetején bicajok voltak, amik az ütközés hatására a fejem fölött egy picivel szálltak el. A balesetben szerencsére mi nem sérültünk meg, mivel a kocsit a ló megállította, de szegénynek eltörtek a lábai, és biztos más baja is lett. A lovat muszáj volt elaltatni hogy ne szenvedjen.
A baleset elég ijesztő volt, de igazából nem is volt idő megijedni, arra viszont emlékszem, hogy nem nagyon voltam olyan szomorú, és dühös is egyben mint ekkor, a ló halála miatt.

A kutyának volt igaza

Szintén Erdélyben történt velem az alábbi eset.
Nagymamám szülő házát már eladtuk, de jóban vagyunk az új tulajdonosokkal, és el szoktunk menni hozzájuk néha nosztalgiázni.
A háznak szép nagy kertje van, tele gyümölcsfákkal. Itt a kertben volt felállítva egy kutyaól is.
A tulajdonos mondta, hogy nemrég született kiskutya, így gondoltam nekem azt meg kell nézni.
Odamentem az ólhoz, és az anya kutya nem volt sehol, ezért leültem hogy megnézzem merre van a kiskutya. Ő ott volt a kis házának a sarkában megbújva, és lesett engem.
Mivel szerettem volna közelebbi kapcsolatba kerülni vele, benyúltam utána hogy kihúzzam.
A kiskutya más véleményen volt mint én, nem szeretett volna kijönni, így vinnyogni kezdett. Természetesen ezzel nem térített el szándékomtól, viszont a hangokat meghallotta az anyja, aki nagy lendülettel rohant elő a kert végéből.
Én éppen guggoltam az ól előtt, az anya kutya meg elég alacsony volt, aminek az lett az eredménye, hogy a fogai pont a fenekemben landoltak.
Na ez már eltérített attól a szándékomtól hogy én aznap kutyákkal játsszak.
A kutyus végül is csak a kölykét védte, és én voltam az aki idegenként betolakodtam hozzá, ezért nem is haragudtam rá, egyetértettem a fenékbe harapással.
Szerencsére a kutyusnak megvoltak az oltási papírjai, így én is megúsztam a dolgot egy tetanusz injekcióval.

A kovácsnál

Nagyszüleimnek Erdélyben többféle állatuk van, többek között lovuk is.
Mikor ott voltam épp volt egy másfél éves csikó is. Úgy alakult hogy a lovat el kellett vinni a kovácshoz patkoltatni. Nagypapám vitte a nagy lovat, én a csikót. Már maga a patkolás is érdekes egy művelet, de azt látni kell. Sikeresen túl voltunk rajta, habár a csikóval néha meggyűlt a bajom, mert nem szerette ha nem lehet közvetlen az anyja mellett.
Hazafelé vezettük a lovakat, és közben én elkalandoztam, és lemaradtunk az anya lótól. A csikónak ez nem tetszett, és ezt úgy juttatta kifejezésre, hogy elkezdett ugrabugrálni, és egy hirtelen mozdulattal kirántotta a kezemből a kötelét. Mivel a kötél kicsúszott a kezemből, így pont elém került, ahhol egy ilyen ugrásánál szépen hasba is talált. Ennek hatására én fogtam magam és repültem kb másfél métert hátrafele.
Szerencsére a csikón még nem volt patkó, és nem is volt még túl nagy, így pár nap has fájáson kívül semmi bajom nem lett, és a csikó is csak az anyjáig szaladt.
Ezek után már figyeltem miközben hazavezettük a lovakat.

A mindenevő tehén

Ugyancsak erdélyben történt, hogy nagyszüleim tehenének kellett enni adni.
Magamra vállaltam a munkát, és teleraktam szénával a jászolyt. Ezekután ahelyett hogy hagytam volna falatozni, leültem a jászolyra és elkezdtem simogatni. Nem lehetett nagyon ellenére mert nem ellenkezett, sőt odadugta a fejét is.Egy idő után éreztem hogy huzódik az ingem. Odapillantva látom hogy a tehén a szénával együtt befalta azt is. Mire sikerült kicibálnom a szájábol már 2 gombot szépen meg is evett róla.
Végülis a tehénnek nem lett semmi baja, a gombokat desszertként elfogyasztotta a széna mellé.

Fogócska

Erdélyben voltunk unokatestvéreimmel.
Meleg nyári nap volt, és lovaskocsival kimentünk a nagyszüleim birtokára. A főutról lekanyarodva egy agyagos úton kellett menni. Mi leszáltunk a lovaskocsirol , mert épp sétálni támadt kedvünk. Közben beszélgettünk, és egyik unokatestvéremnek nem tetszett amit épp mondtam, ezért gondolta megleckéztet, de én elszaladtam, ő utánam. Már majdnem elkapott, amikor az úton egy sötétebb folt volt, amit én átugrottam, ő belelépett, és elcsúszva pont beleesett. Jobban megnézve a foltot rájöttünk hogy az elöttünk haladó ló könnyített magán.
Mi roppant viccesnek találtuk, kivéve azt az unokatesóm aki beleesett.

Bicajozás

Egy másik italozós eset volt, mikor egy nagy ötlettöl vezérelve bicajjal mentem egy Gimis buliba.
A bulin persze jól éreztük magunk, és a hangulatot szesszel fokoztuk.
ennek az lett az eredménye, hogy hazafele feltétlen meg akartam mutatnimilyen ügyesen tudok bicajozni.
Erre az aluljáróba a lépcsőn lehajtást láttam megfelelő módnak.
Ugyan páran próbálták pedzegetni hogy talán mégsem jó olyan jó ötlet ez, főképpen hogy egyenesen menni sem volt egyszerü feladat.De természetesen én ezeket úgy kezeltem , hogy tudják is ők hogy miről beszélnek, így nekiláttam a mutatványnak.
Szépen lendületet vettem, és hajrá le a lépcsőn.
Néhány lépcsőfok után nekem is derengeni kezdett hogy akik le akartak beszélni talán mégsem mondtak olyan butaságot, de már nem volt visszaút. Ahogy a bicaj pattogott lefele én is rezegtem rajta mint egy kocsonya. Az elfogyasztott alkohol miatt az egyensúlyozás szóba sem jöhetett, így annyit tehettem hogy kapaszkodtam a kormányba ahogy bírtam.
Ez kb félutig elég volt arra, hogy a bicajon ülve pattogjak lefele.Félután viszont egy nagyobb döccenésnek köszönhetően megelőztem a bicajom,nehogy már az érjen le elöbb, és külön bukfenceztünk le a maradék lépcsőfokokon.
Landolás után tapasztaltam hogy a részegek védőszentje megint jól dolgozott, így egy kis koszon kívül nem történt bajom.
Ezekután már szépen toltam a bicajt hazáig.

Kaland az erkélyen

Egyik este átjött pár haverom buli előtt inni.
Szépen be is rúgtunk, ahogy az ilyenkor lenni szokott, de egyikük szeretett volna rágyújtani.
Mivel nálam nem lehet cigizni kimentünk a gangra.
A haverom rágyújtott, én meg nem, és ezért mással kellett elfoglaljam magam.
Azzal szórakoztam hogy a korláton előre hátra lóbáltam magam.Mindez az első emeleten történt.
Az egyik ilyen lóbálásnál sikerült túl nagy lendületet venni, és átbillentem a korlát fölött.Ahogy kapaszkodtam, átbillenésnél még fejjel lefele voltam, de mivel nem engedtem el a korlátot, így tovább fordultam, és szerencsére sikerült nem fejre esni, így egy emelet zuhanás után a fenekemmel huppantam a betonon.
A részegségnek köszönhetően könnyen vettem a dolgot, és nevetve szaladtam vissza.A haverom még mindig ott állt mozdulatlan, ahogy a zuhanás pillanatában volt. Úgy meglepődött, hogy még a füstöt is elfelejtette kifújni.
Mikor látta hogy nincs semmi bajom, kissé hitetlenkedett, hogy nem törtem ki a nyakam, de végül is csak elhitték, hogy élek.
Ezután elmentünk és egy jót buliztunk, és természetesen még ráittunk az ijedtségre.

Trainspotting feeling

Aki látta a filmet, és emlékszik Spud reggeli ébredésére az sejtheti miért ez a cím.

Én is egy lánynál aludtam.
Az előzményekhez annyit, hogy jóval fiatalabb volt nálam, szülei persze nem tudtak rólam, este borozgattunk, és az a nagyszerű ötletünk támadt, mi lenne ha nála aludnék titokban.
Végül is megoldottuk a dolgot, sikeresen belopóztunk, és az éjszakát együtt töltöttük.
Reggel persze az egész család mászkált a lakásban, így a szobából nem mehettem ki. A lány hozott nekem reggelire mindenféle gyümölcsöt, hogy éhen ne haljak rabságomban.
Hogy a főkolompos az előző napi bor, vagy a reggel éh gyomorra elfogyasztott gyümölcsök voltak, nem tudom, de tény hogy nagyon elkezdett csikarni a hasam, és éreztem nekem el kell jutnom a wcre.
Pechemre a wc-t nem lehetett volna észrevétlen megközelíteni.Röpke másfél óra volt még vissza mire kiürül a lakás. Nekem sokkal hosszabbnak tűnt ez az idő amit keresztbetett lábbal, erőlködve töltöttem, és koncentráltam, hogy be ne... . Így ülve pörgött le előtte a Trainspotting Spud os jelenete.
Végül is kiürült a lakás, éppen hogy eljutottam a Wcre, és megpróbáltatásaim ezzel véget értek.
Mivel ez egy kisvárosban történt ahol a szomszédok beszédesek, így a távozás természetesen a ház mögött a kerítésen át történt.

Egy lány, a borospohár, és én

Éppen aktuális barát nőmmel töltöttünk együtt egy kellemes éjszakát, borozgatás, miegymás.
Mikor elkapott minket a hév és egymásnak estünk a poharat az ágy mellé raktuk,ugyan mi baj történhet felkiáltással. Jól van az ott és amúgy is lusta vagyok kivinni.
Mivel igen jól éreztük magunk, a pohárról már meg is feledkeztem.
Épp egyik kedvenc pózunkban "tornáztunk", és én valahogy az ágy szélére keveredtem.
A heves mozgásnak és az ágy paramétereinek köszönhetően az egyik térdem lecsúszott, és nagyot dobbantottam a talpammal a földön.
Illetve csak majdnem a földön, mert útba esett az előzőleg gondosan odakészített pohár. Szerény súlyomtól és a lendülettől az üveg ripityára tört, és közben a talpam is szép mintásra vagdosta.
Érdekes az emberi test, én azt tapasztaltam bizonyos sérülés fölött hirtelen nem is fáj, ez most is így volt.
Azért a zuhanás és a meglepődés miatt abbahagytam amit eddig csináltam, és szépen kitipegtem a fürdőbe.Barátnőm nem látta mi történt, és kissé sértődötten kérdezte, hogy miért hagytam abba minden átmenet nélkül, és hova megyek. A vágásnak köszönhetően keletkezett vér csíkot követve utánam jött, és megértette, miért hagytam ott.
A seb fertőtlenítése majdnem olyan kellemetlen élmény volt mint a romok eltakarítása.
Ennek ellenére, egy seb kötözés után befejeztük az estét úgy ahogy terveztük:)

Egy furcsa nap

Régi osztály társaimmal találkoztam előző nap, és egyik volt osztály társamnál aludtam.
Még előtte soha nem voltam náluk, így nem ismertem a szüleit sem.
Reggel elmentem zuhanyozni, és mivel idegen hely volt, így bezártam a fürdőszoba ajtót.
Mint utóbb kiderült ez nagy hiba volt, mert a zár már nem volt mai darab, így amikor ki akartam menni, és fiatalos lendülettel fordítottam egyet a kulcson, az azzal a lendülettel el is tört.
Hirtelen átgondoltam a helyzetet, hogy ott vagyok egy majdnem idegen helyen, a fürdőszobában, egy szál boxerben és nem tudok kijutni, hát nem volt kellemes érzés.
Kiáltottam a haveromnak, hogy mi a helyzet, ő már akkor is viccesnek találta, én csak utólag:)
Az ajtót viszont ő sem tudta kinyitni, így szolt a szüleinek, akik hosszas keresgélés után szereztek csavarhúzót, és kiszabadítottak.
Így találkoztam először a szüleivel.
Ezek után amint lehetett távoztam, és visszajöttem Pestre, a vonat természetesen késett, de ebben semmi extra nincs.

Koleszben készítettem magamnak rántottát, és mivel rendszerető gyerek voltam, így már csak a számítógép feletti polcon volt üres hely, ahova visszaraktam az olajat, persze a peremére.Nem is kellett sok idő amíg valamit le akartam venni a polcról, és picit meglöktem.
Ezek után mint egy lassított felvételt néztem végig a zuhanást.
Éppen átszállt a monitor fölött,első veszély megúszva , gondoltam.
A monitoron túljutva épp elérte az asztal peremét, megfelelő szögben ahhoz, hogy a dugóját kilője.Itt már éreztem hogy ebből baj lesz. Alap esetben biztos csak úgy leesett volna és kész, de most nem ez történt, a dugótól megszabadulva, és az asztal peremétől kapott új lendülettől megbolondítva, az olajos flakon szépen pörögve repült tovább, ezzel megoldva hogy ne egy nagy tócsába follyon ki, hanem a szoba nagy részét szépen egyenletesen beterítse.
Megint bebizonyosodott, hogy a legjobb mindent a földön tárolni, nem túl esztétikus de mindenképp biztonságosabb.
Ha valaki próbált már olajat feltörölni, az tudja milyen tortúrán mentem át. A felmosó első törlésre megtelt olajjal, amit még a mosó szeres víz sem szedett le róla, így ezután már csak szétkente az olajat.Végül is mérnök ember lévén, a felmosó sokszori kimosásával csak megoldottam a problémát.
A reggeli kulcsos eset, és az esti olajos kaland, szépen keretbe is foglalta a napom, így úgy éreztem aznap már jobb semmit sem tenni, és lefeküdtem.