A kutyának volt igaza

Szintén Erdélyben történt velem az alábbi eset.
Nagymamám szülő házát már eladtuk, de jóban vagyunk az új tulajdonosokkal, és el szoktunk menni hozzájuk néha nosztalgiázni.
A háznak szép nagy kertje van, tele gyümölcsfákkal. Itt a kertben volt felállítva egy kutyaól is.
A tulajdonos mondta, hogy nemrég született kiskutya, így gondoltam nekem azt meg kell nézni.
Odamentem az ólhoz, és az anya kutya nem volt sehol, ezért leültem hogy megnézzem merre van a kiskutya. Ő ott volt a kis házának a sarkában megbújva, és lesett engem.
Mivel szerettem volna közelebbi kapcsolatba kerülni vele, benyúltam utána hogy kihúzzam.
A kiskutya más véleményen volt mint én, nem szeretett volna kijönni, így vinnyogni kezdett. Természetesen ezzel nem térített el szándékomtól, viszont a hangokat meghallotta az anyja, aki nagy lendülettel rohant elő a kert végéből.
Én éppen guggoltam az ól előtt, az anya kutya meg elég alacsony volt, aminek az lett az eredménye, hogy a fogai pont a fenekemben landoltak.
Na ez már eltérített attól a szándékomtól hogy én aznap kutyákkal játsszak.
A kutyus végül is csak a kölykét védte, és én voltam az aki idegenként betolakodtam hozzá, ezért nem is haragudtam rá, egyetértettem a fenékbe harapással.
Szerencsére a kutyusnak megvoltak az oltási papírjai, így én is megúsztam a dolgot egy tetanusz injekcióval.